Cassandra Clare: A Végzet Ereklyéi - Üvegváros

Cassandra Clare: A Végzet Ereklyéi - Üvegváros
Oldalszám: 498
Kiadás éve: 2011
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Kamper Gergely

Hogy megmentse édesanyja életét, Clarynek el kell utaznia az Üvegvárosba, az Árnyvadászok ősi otthonába – még ha engedély nélkül belépni a városba, a Törvénybe is ütközik, márpedig a Törvény megszegése halált jelenthet. Ha ennyi nem lenne elég, Jace nem akarja, hogy ott legyen, Simont pedig börtönbe vetették az Árnyvadászok, akik igencsak gyanúsnak találnak egy vámpírt, akinek nem árt a napfény.
Ahogy Clary egyre többet tud meg családja múltjáról, szövetségesre lel Sebastian, a titokzatos Árnyvadász személyében. Valentine minden erejével azon van, hogy örökre megsemmisítsen minden Árnyvadászt, nekik pedig csak akkor van esélyük vele szemben, ha összefognak örökös ellenségeikkel. De félre tudják-e tenni gyűlöletüket az Árnyvadászok és az Alvilágiak, hogy együttműködhessenek? Miközben Jace rádöbben, mi mindent hajlandó kockára tenni Claryért, vajon a lány újonnan meglelt képességeivel segíthet-e megmenteni az Üvegvárost – bármilyen áron?
A szerelem halálos bűn, és a múlt titkai is végzetesnek bizonyulnak, amikor Clary és Jace szembenéz Valentine-nal a New York Times nagysikerű sorozatának, A Végzet Ereklyéinek utolsó darabjában.

Vigyázat! Extra spoileres bejegyzés!

Azt hittem, Cassie a Hamuvárosnál nem tud jobbat alkotni. Mekkorát, de mekkorát tévedtem! Hamar belevágtam az Üvegvárosba, de hosszabb időt foglalt magába, mire elolvastam, ugyanis közbejött néhány dolog a nyári szünet utolsó heteiben. Tegnap este viszont végeztem vele, és vegyes érzések munkáltak bennem.

Izgalom, harag, boldogság reménykedés. Erre alapult nálam a könyv első és második szakasza. Továbbra is érdekelt, mi lesz Simonnak, a Napjáró vámpírnak a sorsa, hogyan szövődik Magnus és Alec kapcsolata, lesz-e valami Clary édesanyjával, és persze a kedvenc párosom, mert akkor is a remény hal meg utoljára: Jace és Clary. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy az Üvegvárosban Cassie rengeteget csavart a kapcsolatukon, hol rossz irányba billent a mérleg, hol jó irányba. Én is a mérleggel ingáztam. Amikor Alicantéba kerültek, mintha én is ott lettem volna, Cassie csodálatos fogalmazási stílusával, teljesen odaképzeltem magam a környékre, a Szövetség Termébe, Simon börtönébe, a Lyn tóhoz… mindenhová! Sejtettem, hogy Jace ki fog akadni, hogy Clary is velük tartott, és itt volt az a pont, amikor a mérleg rossz irányba fordult. És itt jelent meg Sebastian is. Sebastian, Sebastian, hmmm. Nekem a kezdetektől gyanús volt. Aline-nal egyáltalán nem szimpatizáltam, Amatist megkedveltem, de Sebastian hiába viselkedett olyan kedvesen és törődően Claryvel, valahogy nem éreztem azt, hogy meg kéne bízni benne. Szerintem senki nem lehet ilyen tökéletes, mint ez a fajta Sebastian. Féltem, hogy több lesz közte és Clary között, de szerencsére ez nem történt meg. Lehullt a lepel és Sebastian felfedte az igazi arcát. Ám itt még korántsem ért véget az ő sztorija.

Spoiler! A Csontváros után nem gondoltam volna, hogy Hodge felbukkan. Nem számítottam rá, és dühös voltam, hogy keveset szerepelt. Sosem szerettem ezt a karaktert, de furcsa egy személyisége volt, ezért szerepeltetette volna Cassie kicsit többet. Spoiler vége! Na de mindegy is, mert Cassie valami egész mást rejtegetett, ami felborított mindent.

A 14. fejezet! Az ütött. Ott billent a mérleg egy olyan irányba, ami gyökeresen megváltoztatta a történetet. Testvérek, és hiába szeretik egymást, nem merik bevallani, nem mernek úgy közeledni, mert ugye testvérek. Én már ököllel csapkodtam az ágyat, azt üvöltve, „leszarom, hogy testvérek, hiszen ők a perfect páros, szóval hozd össze őket, Cassie, de tüstént!!!”. Ám hiába testvérek, Jace lépett egy nagyot. Itt kaptam kézbe a bizonyítékot, hogy a Clace párosra még sosem volt ennyi esély, mint most az Üvegvárosban. Ám, ami ezután következett, az ébresztett rá, hogy sokkal több esély van erre, mint hinnénk…

Átverés. Árulás. Becsapás.

A regény utolsó szakasza. Na, az fájt. Jocelyn meséje nemcsak felforgatta az eseményeket, de olyannyira megdöbbentett, hogy szóhoz se jutottam, csak kapkodtam a levegőt a sorok elolvasásánál. Szemem újra meg újra végigfutott a sorokon, de alig bírtam felfogni, hogy képesek lehettek ennyire átverni minket. Hogy Valentine képes lehetett így becsapni. Amikor a Csontvárosban kiderült, hogy Clary és Jace édestestvérek, hisztérikusan ütöttem az asztalt. Most csak szimplán megsemmisültem, leblokkoltam. SPOILER INDUL! Ugyanis nem. Nem azok. Szóval nem testvérek, sosem voltak azok, és Jace-ben nem folyik az az idióta démon méreg. Itt jött a képbe ismét Sebastian. Meg persze Valentine. Spoiler vége!

Magnus-Alec, Luke-Jocelyn, Jace-Clary, Simonra pedig vár egy agglegény élet. Már most megőrülnek érte a csajok. (: Nem is csodálom! Végre egy igazán boldog, nyertes érzéssel itatott befejezés. Ez eddig a legjobb kötete a Végzet Ereklyéi sorozatnak! Ha ez még nem lenne elég, hamarosan berobban a Bukott angyalok városa, aztán az Elveszett lelkek városa, tehát tovább élvezhetjük a sztorit. Köszönöm, Cassie ezt az élményt!

Történet: Hibátlan, elképesztő!

Fogalmazás: Ugyanolyan szép, mint eddig!

Borító: Szintén, mint a fogalmazásnál

Szereplők: Na, ők is hol erre billentek, hol arra. Egyszer haragudtam rájuk, máskor meg tudtam volna ölelni őket.

Kedvenc karakter: Jace, Alec, Simon

Ami megragadott: Természetesen a 14. fejezet, amit Jace mondott benne Clarynek. Spoiler! Akkor még abban a hitben éltem, hogy testvérek, és az a vallomás… OMG! Spoiler vége!