2013. szeptember 29., vasárnap

Joss Stirling: Lélektásak - Phoenix

Joss Stirling: Lélektásak - Phoenix
Oldalszám: 315
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Manó Könyvek
Fordította: Totth Gitta

A tizenhét éves Phoenix a Közösséghez tartozik, egy bűnözőkből álló, természetfeletti erőkkel bíró savant banda tagja Londonban. Phoenix különleges adottsága, hogy képes mások agyában az idő érzékelését manipulálni. A banda vezérének parancsára mindezt lopásokra kell felhasználnia, és a megszerzett dolgokat a bandavezérnek beszolgáltatni.
Yves Benedict, amerikai diák, aki nemrég érkezett Londonba. Phoenix pedig kiszemelte őt, Yves a következő áldozat. De a fiúról kiderül, hogy nem csupán egy célpont. Ő a sorsa, a lélektársa.
A Közösség azonban a hatalmában tartja Phoenix múltját, és a jövőjét is magának követeli.
Yves ezt felismeri, és tervet eszel ki, hogy a lányt kiszabadítsa a Közösségből, és legyőzze a bandavezért. De a Főnök az Yves és Phoenix közötti különleges kapcsolat erejét a saját céljaira akarja felhasználni…

A Sky-t anno karácsonyra kaptam meg, és az nagyon tetszett, úgyhogy kíváncsi voltam, milyen színvonalat nyújt majd a Phoenix. Szögezzük le, hogy ez a könyv nem feltétlenül a Sky folytatása, mert más szemszögből van, teljesen más a sztori, és Yves-et már ismerjük, ezúttal ő került a középpontba egy új lánnyal, Phoenix-szel, becenevén Phee-vel.
Ez a regény fantasztikus volt! Imádom! Ha a Sky tetszett, erre más szót kéne kitalálni, mert sokkal izgalmasabb és bonyodalmasabb volt. Az események folyamatosan pörögtek, és ami különösen jó, hogy ennek még a kezdete sem átlagos. Ugye Sky egy iskolás lány volt, ott megismerkedik a szexi, rosszfiú Zeddel, és onnantól gyökeresen felfordul minden. Nos, a Phoenix nem éppen ilyen. Ugyanis Phee élete kicsit másképp alakult, mondhatni gyerekkora sem volt, rögtön a felnőttek világához alkalmazkodott. Végre egy olyan regény, ahol szimpatikus a főszereplő, sőt hasonlít is rám! Úgy érzem, igazán remek barátnők lennénk Phee-vel.
Phee "családján" fennakadtam, nem értettem, hogy volt képes ilyen alakokkal együtt élni. Akit az egész regény alatt gyűlöltem, az a Mylord, mert emlékeztet valakire, és az az illető korábban szerves része volt az életemnek. Ennek az illetőnek pontosan ugyanolyan a jelleme, mint Phee főnökének. Azt sosem tudtam elképzelni, hogy az apja, ahhoz mélységesen különböztek.
És persze a híres-nevezetes Benedict família! Hipp-hipp hurrá! Örültem, hogy Yves mellett az írónő nem hanyagolta el a többi tagot, Zed és Xav megint sokat szerepelt, ahogy Sky is. Ők a kedvenceim ^^
Amíg a regényt olvastam, egy olyan oldal sem akadt, hogy beleuntam volna. Minden karakternek megvan benne a saját tulajdonsága, és bár nem a kedvenceim a jófiúk, Yves igazán tündéri pofa! Phee szép karakterfejlődésen ment keresztül, a végére megtanult bízni, merthogy addig nem bízott senkiben (megértem, én is ilyen vagyok :D). A gonoszok odaveszését pedig cseppet sem sajnáltam, a tetteik miatt méltó befejezést kaptak.
A vége fenomenális! Nem számítottam, hogy Yves erre kéri Phee-t, hiszen ha jól tudom, nem túl hosszú ideje ismerik egymást, mégis boldogsággal töltött el. Ha ők boldogok, én is az vagyok. :) Imádom ezt a könyvet, és a főszereplőt is. Phee cselekedeteit, érzéseit és gondolkodásmódját tökéletesen értettem, minden szava azt hangoztatta, hogy hasonlítunk. Jól kijönnék vele és Skyjal is!

Történet: Eredeti, izgalmas, pörgős!

Fogalmazás: Az írónő humorral fűszerezte, a legtöbb részt végigmosolyogtam.

Borító: Csodálatos lett, gratula annak, aki megtervezte. Amibe azonban belekötnék, hogy a "hogy" szócska elé odabiggyeszthettek volna egy vesszőt. Csak egy apró nyelvtani hiba, ami nem kerülhette el a figyelmemet. Egyébként nincs bajom vele, a polcomon sorakozó könyvek közül a Phoenix-nek van az egyik leggyönyörűbb borítója.

Szereplők: Mindegyiket csíptem, még a gonoszokat is, mert remekül kidolgozottak. A Mylordot ugye utálom, ő az egyetlen, akit utáltam az egész regény alatt, de egy történet ugye akkor a legjobb, ha az olvasó utálhat is benne valakit.

Kedvenc karakter: Phee, Yves

Ami megragadott: A hasonlóság köztem és Phoenix között, valamint a különleges borító.

Utóirat: Éééés... dobpergés... még nincs vége! Már megjelent Xav és Crystal sztorija is, amit óriási lelkesedéssel várok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése