Oldalszám: 352
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Maxim
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
1950-et írunk, és miközben New Orleans francia negyedében titkok fortyognak, a tizenhét éves Josie Moraine csendben szövögeti álmait. A helyiek között csak a bordélyban dolgozó prostituált anyjáról ismert Josie többet szeretne kicsikarni az életből, mint amit New Orleans kínálhat. Tervet kovácsol hát, hogy maga mögött hagyhassa a várost, de a negyedben történt rejtélyes haláleset olyan nyomozásba sodorja, ami próbára teszi az anyja, a lelkiismerete és a Conti Street rideg madámja, Willie Woodley iránti hűségét.
Ruta Sepetys magával ragadó jellemeket teremt, akárcsak a világon mindenütt nagy sikert aratott Árnyalatnyi remény című első regényében. A gazdag cselekményben titkok és hazugságok hálója szövődik, és a kísértő emlékeztető, hogy döntéseink sorsunkat alakítják.
Amint
megpillantottam a borítót és leolvastam róla a címet, azonnal eldöntöttem, hogy
ez lesz életem első dream válogatás könyve. Megkaptam szülinapomra, és már
akkor simogattam a gyönyörű, mohazöld borítót, ízlelgettem a remek címet, majd
félretettem a polcomra. Ennek oka volt, és jól tettem, hogy csak most vettem
elő.
Amióta
beindult a The Originals, imádom New Orleanst. Mivel maga a sorozat is nagyon
közel áll hozzám, a szereplőkről ne is beszéljünk, még inkább fellelkesültem a
Kalitkába zárt álmok iránt.
A legelső mondat után valami belehasított a
szívembe. Tudtam, hogy sok helyen fájni fog, hogy átérzem Josie helyzetét, és
tényleg így volt.
Josie
rendkívül szimpatikus, példamutató lány. Ilyen főhősökre lenne szükség minden
könyvnél.
Josie-t számtalan kudarc érte élete során, pláne a vége felé, viszont
nem nyavalygott, nem hagyta el magát.
Az anyjáról sajnos nem lehet ugyanezt
elmondani. Ritkán került nálam terítékre ilyen szörnyűséges szülő, vagy ha
mégis, a végére belátta a hibáit és bocsánatot kért a gyerekétől, de itt… Josie
anyja egész egyszerűen borzalmas, szavakba nem is tudom önteni, mennyire.
Kokszos
az egyik kedvenc karakterem, megmosolyogtatott az önzetlen barátsága Josie-val.
Manapság ritka az ennyire hűséges barát.
Akit
kiemelnék, ő Willie. Vegyes érzések kavarognak bennem, ha ő jut eszembe Afféle
„anyád helyett anyád vagyok” feelingje volt a nőnek, és később rájöttem, nem
véletlenül ő Francia Negyed oszlopos lakója. Minden emberrel egy kemény,
goromba asszonyként viselkedett, miközben persze tudtuk, hogy valójában mekkora
szíve van. Ódákat zenghetnék még Willie-ről, de sajnos elspoilerezném a
bejegyzést, szóval csak annyit fűznék hozzá: óriási respect neki!
Imádtam,
hogy izgalmas, pörgős és sok a pozitív szereplő. Egyetlen bajom az a
történettel, hogy rövidnek gondoltam. Furcsa, hiszen több mint 300 oldal, mégis
egy icipicit kuszának éreztem. Talán hiányzott belőle Jesse, hogy az írónő nem
hozta össze őt és Josie-t. Tisztában vagyok vele, hogy nincs szükség minden
könyvben a szerelemre, de Josie és Jesse közt akkor is pislákolt valami. Én azt
sajnáltam, hogy ez az apró fény nem lobbant hirtelen lángra. :D Viszont ettől
eltekintve, nagyon tetszett, és örülök, hogy a Kalitkába zárt álmok volt életem
első dream válogatás könyve.
Történet:
Zabálnivalóan izgalmas! New Orleans megadja az alaphangulatot, ez is
közrejátszik abban, hogy milyen fantasztikus. Egyszer elmegyek oda nyaralni (:
Fogalmazás:
Szép, gördülékeny.
Borító:
Eddigi olvasmányaim egyik legmegkapóbb borítója.
Kedvenc
karakter: Josie, Willie, Kokszos, Jesse
Ami
megragadott: Sok minden. New Orleans, Josie kitartása, Willie karaktere,
valamint a klasszikusokra tett utalások.
Josie életét, és a mi életünket is remekül szemlélteti ez a kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése