Oldalszám: 506
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Ulpius-ház
Fordította: Medgyesi Csilla
Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi,
pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az
észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és
önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a
vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy
távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew
Parrish-re.
A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap.
Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát
képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb,
legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének
központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a
lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent
Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket
elpusztítja?
Mikor a „fogalmam sincs, mit írjak” helyzetben találom magam egy könyv
elolvasása után, akkor talán napokat kell várnom, hogy csendesen
megemésszem. Le kell, hogy ülepedjen a hatás, különben képtelen leszek
összefüggő mondatokat alkotni. Viszont van az, amikor gyorsan meg akarom
írni, mert jólesik kiadni magamból a hirtelen felparázsló érzelmeket.
Ezzel a történettel a tökéletes napon találtunk egymásra. Éppen elég
vonakodva álltam hozzá minden könyvhöz, de már annyi ideje el kellett
volna olvasnom, hiszen ott volt nálam… mégis most jött el az ideje.
Talán, ha máskor olvastam volna, nem ülnék itt a könnyeimmel küszködve.
Hálás vagyok a Sorsnak! :)
Miközben Camryn és Andrew utazásának lehettem részese, lazábban
vettem a dolgokat. Nem görcsöltem, nem izgultam, határozott és üde
benyomást keltettem magam előtt a tükörben. Akkor még semleges
állapotnak tűnt, mostanra viszont elismerem: remekül éreztem magam a
bőrömben. Mindezt pedig a könyvnek köszönhetem!
Szavakba önthetetlen, mennyire csodálatos, fantasztikus az első
sortól az utolsóig. Az elején kicsit erőltetetten vigyorogtam, arra
gondolva, hogy a szerző tuti Vámpírnaplók rajongó. Damon, Ian… Örülök,
hogy nem szerepeltek sokat vagy egyáltalán, mert a nevük miatt kissé
összezavarodtam volna. Imádom ezt a két nevet, mivel ugye a
Vámpírnaplók, na de nem szoktam hozzá, hogy más karakterek is ezekkel a
nevekkel rendelkezzenek.
Camryn Bennett abszolút kedvenc szereplő! Eleinte élt bennem a
félsz, hogy „jaj, nehogy már egy Anastasie Steele klón, mert megőrülök”,
és szerencsére nem! Okos, előzékeny és ott lappang a lelkében a ki nem
robbant vakmerőség, melyet előhúz onnan egy bizonyos férfi: Andrew
Parrish.
Brrr. Nem túlzok, ha közlöm, hogy minden lány és nő, fiatal és
idősebb ilyen srácra vágyik, mint ő. Egy szeretetteljes, megértő,
biztató, veszettül szexi, izgató srácra, aki mellettünk van, és nem
feledkezik meg rólunk. Vannak hibái, és tudja, mik azok, felvállalja
őket, igyekszik megbirkózni velük. Istenem, ha eszembe ötlik, milyen az ő
kapcsolatuk Camrynnel, legszívesebben könyörögnék a Sorsnak, hogy
hozzon össze egy hasonló pasival. Szóval Andrew az én álomsrác típusom!
És muszáj, hogy létezzenek ilyen fiúk!
A vége… annyi a hozzáfűznivalóm, hogy majdnem a bánattól sírtam,
azonban egyetlen mondat megváltoztatta az eseményeket, és máris az
örömkönnyek folytak le az arcomon. Dühös vagyok, hogy túl hamar olvastam
ki, de holnap már nekikezdek Az örökké határának! Köszönöm Andrew és
Camryn ezt a felemelő, elképesztő élményt! Veletek én is átéltem!
Köszönöm!
Történet: Határozott lendületű cselekmény, gyönyörűre csiszolt drámai helyzetek, valamint isteni romantika jellemzi.
Fogalmazás: A szerző szépen használja a szavakat!
Borító: Perfect! *o*
Kedvenc karakter: Camryn és Andrew
Ami megragadott: Már az alapsztori is, hogy Camryn csapot-papot otthagyva elindul világot látni. Minden emberben felmerül ez az ötlet, azonban millió kérdés követi az elhatározást. Camryn választ adott a kérdésekre. A második, ami nagyon elragadtatott, ő Andrew, ki más? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése