Suzanne Collins: Catching Fire - Futótűz

Suzanne Collins: Catching Fire – Futózűz

Oldalszám: 404

Kiadás éve: 2009
Kiadó: Agave Könyvek
Fordította: Totth Benedek

A Kapitólium dühös.
A Kapitólium bosszúra éhes.
A Kapitólium vért akar látni.
És az igazi harc csak most kezdődik.

Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.

Nagyon élveztem a második részt, és még annak ellenére se tudok levonni csillagot, hogy sajnos nem kaptam meg azt, amit az első rész után annyira vártam. 

Tetszett, hogy az elején megismertették velünk a körülményeket, aztán el is indultak az események. Katniss terve, miszerint megszöknek, izgalmasnak ígérkezett, csakhogy ugye ott volt az a furcsa szerelmi háromszög. 

Mint mindig, ezúttal is beleképzeltem magam Katniss helyzetébe, hogy én kit választanék. Aztán arra jutottam, hogy fogalmam sincs, mert tulajdonképpen egyik srác sem adott semmi újat. Gale-ről nem nyilatkozhatok, Peeta viszont csalódást okozott. Szeretem a karakterét, rendes és őszinte srác, de nem kárpótoltak amiatt, hogy az első részben hiányzott nála valami. Reméltem, hogy azt a valamit betölti az írónő, erre most sem került az űr helyére semmi. Rájöttem, mi kéne, hogy legyen az űr helyén: szenvedély. Sajnos én nem érzem ezt Peetánál, bár talán nemcsak ő az oka, hanem Katniss is. Az agyamra megy, hogy nem közelednek jobban egymáshoz, így a kémia csak alig-alig pislákol. :( 

Miszerint létezik a Tizenharmadik körzet, alaposan felkavarta a dolgokat. Azonban több okból meghiúsult a kép, amit alkottam a fejemben a történetről, ugyanis az írónő egészen mást tartogatott.

Új szövetségek alakultak ki, ezért érkezett pár új szereplő, akik közül Finnick a kedvencem, ki más? :D 

Haymitch volt a legjobb! Míg Katniss erre-arra billegett, Peeta és Gale pedig hozták a szokásos formájukat, Haymitchet egyre inkább megkedveltem. <3 (Cinna! :(() 

Bár Peeta miatt megérdemelné a fél pont levonást, én mégsem teszem meg. A történetvezetés zseniális volt, a cselekmény pörgős, az írásmód gördülékeny. A függővég pedig szíven ütött, úgyhogy örülök a harmadik résznek, ami ott pihen a polcomon olvasásra várva. :)) Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e ennél komolyabb, tűztől izzóbb kapcsolat Peeta és Katniss közt.

Történet: Élvezetes, ugyanúgy leköti az ember figyelmét, akár az első rész.

Fogalmazás: Egyre jobban tetszik, szeretem a jelen időt! (:

Borító: Eredeti.

Kedvenc karakter: Katniss, Peeta, Haymitch

Ami megragadott: Nincs semmi lassulás, mindig van egy kiszámíthatatlan fordulat.