Oldalszám: 642
Eredeti megjelenés éve: 1977
A Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és
Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű
eseményei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába. A Cleary
család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya
vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent
megtesz családjáért, élete a kötelességteljesítés mintaképe. Gyermekeit
mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte
táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes – hirtelen támadt kegyetlen
bozóttűz ragadja el egyik fiát…. A két női főszereplő: Fee és Meggie –
anya és leánya – élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik
egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom
elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a
tragédia sötét árnya lebeg….
Nyomokban spoileres!
Szükségem volt egy kis időre, hogy megemésszem a történetet. Molyon megírtam a véleményemet, a nagy részét ki is rakom ide, viszont emellett szeretnék a karakterekről is szólni néhány
Először a sorozatot láttam, ami elkápráztatott és megrendített. Nem számíthattam semmi jóra, elvégre az élet körforgását ábrázolta. Az pedig semmiképpen se mese habbal...
Mit írjak? Mivel tudnám kifejezni az érzéseket, amelyek a történet és a
szereplők miatt lobbantak fel bennem? Annyira leharcolt, érzelmileg
megterhelt, depressziós vagyok most, hogy fáj. A Tövismadarak elém tárta
az ÉLETET. Mintha olvasás közben a saját életem pergett volna a sorok
között, csak máshogyan, több fájdalommal. Kérdezhetik tőlem: mit
tudhatom, milyen az élet, ha mindössze 14 évet éltem? De én állítom,
tudom, hogy milyen! Most már biztos vagyok benne, hogy tudom. A
Tövismadarak megmutatta nekem.
Mi az élet? Meghalnak a szeretteink. A könyvben a számomra kedves
szereplők haltak meg. Évtizedek teltek el. Olyan gyorsan, hogy eszmélni
is alig volt időm olvasás közben. Az élet ugyanilyen. Mire megöregszünk,
azt fogjuk mondani: te jó ég, elrepült az idő! Mert az élet maga az
idő. Az idő az, ami megmarad a halálig. Az élet és az idő ikertestvérek,
míg a halál is a testvérük, viszont különbözik tőlük.
A Tövismadarak évtizedeket mesél el, rengetegen születnek, felnőnek,
öregszenek, meghalnak. A mi életünk is ilyen. Tűnő évtizedek, és
szavakba önthetetlen, hogy mennyire rövid.
Ralph de Bricassart! Te hataloméhes! Megkérdezték tőlem, miért tetted ezt, miért voltál ilyen? Megmondom én, miért! Papként Istennek hitted magad. Nagyratörő céljaid arra vezényeltek, hogy Meggie helyett Istent választottad - legalábbis így hittem. De nem! Amikor azt mondtad: "Istent jobban szeretem.", valójában azt jelentette, hogy saját magad érdekeit előbbre helyezed. Haragudtam rád, miattad őrülten futkároztam a lakásban, és még szegény könyvet is messzire hajítottam (még soha nem dobáltam könyvet...), de annak ellenére, mennyire felmérgesítettél, nagyon szerettelek!
Meggie! Hihetetlen, hogy ugyanúgy alakult az életed, mint az édesanyádé. Elrontottad azzal, hogy közel engedted magadhoz Luke-ot. Mégis sikerült megkaparintanod a temérdek rosszban azt a parányi jót: Ralph-ot, Justine-t, Dane-t... majd őket is elveszíteni. Hibákat követtél el, de mindig beláttad azokat. Erős, intelligens nő vagy! Végtelenül tisztellek!
Mary! Én... nem is tudom, mit mondjak neked. A szavaiddal egyenesen a lelkemig lőtted a nyílvessződet. Te voltál az elvesztett fiatalságnak és a keserű megöregedésnek a példája. Nem utálhattalak, mert minden ravaszságod és kegyetlenséged mellett elszomorítottál a raboskodásoddal, amit a tulajdon testedben sínylődtél meg. És a Te reménytelen szerelmed Ralph iránt beteges, mégis döbbenetesen emberi. Lázadtál a korlátaid ellen. Sikerült elérned, hogy Ralph is lázadjon. Hiányoltad azt, amit soha nem kaphattál vissza. A fiatalságodat.
Fee! Hasonlítasz Ralph-ra! Mindketten elhibáztátok az életeteket, de még abból a menthető hibából is a legrosszabbat hoztátok ki. Éveken át figyelted a lányodat, ismerted őt, azonban elutasítottad. Önző voltál! Megjósoltad, hogy a Te hibáidat Meggie követi el újra, de nem szóltál rá, hogy állj! Hagytad, hogy tönkremenjen a lányod élete. Rengetegszer elkéstél, kifutottál az időből. Panaszkodni viszont sosem panaszkodtál. Te magadat érzéketlennek játszó nőszemély! Téged sem utálhattalak.
Paddy! Abban azért különbözik Meggie és Fee élete, hogy Luke egy szemétláda volt, de Te... Téged nagyon szerettelek! Bárcsak másképp lettek volna a dolgaid Frankkel! Abszolút nem azt érdemelted az élettől, amit kaptál!
Frank! Hmmm... Érdekes férfi vagy Te. Érdekes, de mindenképpen férfi!
Contini Verchese bíboros! Nos, aki Ralph barátja, az én barátom is. Örülök, hogy neked kiönthette esendő férfiszívét!
Luddie és Anne! Akik Meggie barátai, az én barátaim is. Örülök, hogy mellette voltatok, amikor senki más nem.
Justine! Se anyja lánya, se apja lánya! Valódi egyéniség vagy. Majdnem teljesen jól vélekedtél az életről, kivéve a szerelmet. De az vitathatatlan, hogy erősségedben hasonítottál édesanyádra. Példamutató nőt testesítettél meg, és ugyanúgy tisztellek, mint Meggie-t!
Rainer! Ha Te nem lennél, Justine se találta volna meg magában azokat az értékeket, melyek csupán a te közreműködéseddel bontakozhattak ki. Örülök neked!
S végül... Dane de Bricassart! Annyi odaadás, szeretet, őszinteség, önzetlenség van benned, akárcsak Jézusban! Milyen furcsa! Ralph az Isten, te pedig az ő fia, Jézus. És Jézus teljesen olyan, mint Te voltál! Nem tökéletes, mégis csodálatos, aki átnyújtja magát Istennek életében és halálában egyaránt. Szeretlek!
Véleményem szerint mindenkinek el kellene olvasnia, van mit tanulni
belőle az embereknek! De aki a kezébe veszi, készüljön fel, hogy
könyörtelenül, kegyetlenül elfárad, mire a végére ér. Ugyanis én
végtelenül fáradt vagyok. A Tövismadarak a lelkemet öregítette meg.
Történet: Leírhatatlanul gyönyörű!
Fogalmazás: Imádom az írónő szóhasználatát. Megkapó, üde, választékos!
Borító: TÖKÉLETES! Droghedát, a fő helyszínt, valamint az eget, azaz Istent tárja elénk. Nem is sejtenénk, hogy elmeséli a történetet.
Kedvenc karakter: Ralph, Meggie, Mary, Fee, Paddy, Frank, Justine, Dane
Ami megragadott: A szereplők, a borító, a cím, a tanulság, az érzelmek, a stílus,az üzenet, a történet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése