Oldalszám: 56
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Kamper Gergely
Manhattenben járunk, az 1920-as években. Magnus Bane a jazzkorszak csillogó fővárosának elitjével cimborál. A halhatatlan boszorkánymester igyekszik minél többet kihozni a húszas évek forgatagából. Aktívan részt vesz New York társasági életében, és éli lüktető, jazztől hangos világát. Mindeközben felépül a csillogó Dumort Hotel, amely a legújabb gyöngyszemnek ígérkezik Magnus miliőjében. Csakhogy talán mégsem minden az, aminek látszik...
Az Ötödik könyvben Magnusnak van egy bárja, ahová ha véletlenül betévednek a zsaruk, gyorsan átváltoztatja valami békésebb környezetű hellyé. :D Itt ismerkedik össze Alfie-val, a kissé depressziós mondénnal, aki sejti, hogy Magnus nem hétköznapi ember.
A borító csodálatos! *.* A novellának ez a része igazán érdekes,
izgalmas, jó volt követni a kisebb fordulatokat. A vége kérdéseket vet
fel az olvasóban, és kíváncsi vagyok, annak a bizonyos női karakternek
lesz-e még szerepe a későbbi Bane krónikákban.Több új karakter is lézeng az Ötödik könyvben, és időnként nehéz követni, kire fektettek nagyobb hangsúlyt, sokszor ide-oda ugrálunk az események között. Sajnos emiatt van egy apró negatívuma a novellának, de egyébként nagyon tetszett.
Idézet a könyvből (forrás: Moly):
"- Akkor ki vagy valójában?
-Valaki, aki nem akarja, hogy kiugorj az ablakon. A többi részletkérdés."
Cassandra Clare, Sarah Rees Brennan - Raphael Santiago megmentése
Oldalszám: 56
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Kamper Gergely
Egyszerűen
fantasztikus volt ez a rész, akárcsak Az éjféli örökös! Imádom
Raphaelt, A végzet ereklyéiben mindig is csíptem a rejtélyes, bajkeverő
vámpírt, mert sejtettem, hogy valami különös múlttal rendelkezhet.
Magnus pedig… nos, alig lehet róla bármit is mondani. A 16. oldal alján
volt egy nagyon remélem, hogy nem utalás a Mennyei tűz városában
esetleges bekövetkezésekre. Amikor ráeszméltem, hogy mit jelenthet
Magnusnak ez a gondolata, irtózatosan kibuktam. Imádkozom, hogy ne
legyen igaz a feltételezésem!
-Valaki, aki nem akarja, hogy kiugorj az ablakon. A többi részletkérdés."
Oldalszám: 56
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Kamper Gergely
Eltűnt Raphael Santiago, egy manhatteni kamasz. Magnus Bane-nek feltétlenül meg kell találnia, mielőtt túl késő lenne. Az 1950-es évek New Yorkjában egy kétségbeesett anya felfogadja Magnust, hogy kutassa fel eltűnt fiát, Raphaelt. De még ha elő is kerül, vajon meg lehet menteni a fiút?
Miért rajongok Magnusért? 1. Humoros. 2. Szívdöglesztő. 3. Törődő,
gondoskodó. Minden megvan benne, amit szeretni lehet, kellőképpen
rejtélyes, intelligens, kedélyperzselő. Örülök, hogy a novellákban
megmutatkozhatnak a tulajdonságai!
Idézetek a könyvből (forrás: Moly):
"Tündérekhez menj, ha vámpírokról akarsz pletykálni, vérfarkasokhoz, ha tündérekről akarsz pletykálni, a vérfarkasokról viszont ne pletykálj senkivel, mert le akarják majd harapni az arcod. Ez volt Magnus mottója."
A vészjósló idézet a 16. oldalon: "Magnus reménykedett benne, hogy ha egy napon ő maga is annyira megőrül, hogy még a levegőt is megmérgezi maga körül, és csak árt mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül, lesz valaki, aki szereti annyira, hogy leállítsa. Aki akár meg is öli, ha odáig fajul a dolog."
"Az jutott eszébe, hogy ha egyszer megszabadul Raphaeltől, kerít egy macskát. És annak a macskának minden évben születésnapi bulit rendez majd."
Idézetek a könyvből (forrás: Moly):
"Tündérekhez menj, ha vámpírokról akarsz pletykálni, vérfarkasokhoz, ha tündérekről akarsz pletykálni, a vérfarkasokról viszont ne pletykálj senkivel, mert le akarják majd harapni az arcod. Ez volt Magnus mottója."
A vészjósló idézet a 16. oldalon: "Magnus reménykedett benne, hogy ha egy napon ő maga is annyira megőrül, hogy még a levegőt is megmérgezi maga körül, és csak árt mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül, lesz valaki, aki szereti annyira, hogy leállítsa. Aki akár meg is öli, ha odáig fajul a dolog."
"Az jutott eszébe, hogy ha egyszer megszabadul Raphaeltől, kerít egy macskát. És annak a macskának minden évben születésnapi bulit rendez majd."
"– Soha nem kötődöm a nephilimekhez! – tiltakozott Magnus.
Ragnor köhögni kezdett, és két köhögés közepette mintha azt a szót bökte volna ki, hogy „Herondale.”
– Vagyis – szólt Magnus – szinte soha."
"– Szerintem máris elég erős vagy – mondta Magnus. – És elképesztő az önfegyelmed. Gondolj bele, milyen sikeresen elnyomod magadban az irántam érzett rajongásodat is."
Történet: Vicces, és ösztönösen arra ösztökél, hogy növekedjen a rajongásom Magnus iránt! :)
Fogalmazás: Változatlanul nagyon szeretem!
Borító: Mindkettő remekül sikerült, a színvilág és a rajta lévő tárgyak tökéletesek!
Kedvenc karakter: Magnus, Raphael
Ami megragadott: Ragnor és Raphael csipkelődése Magnushoz, valamint maga Magnus. :D
Ragnor köhögni kezdett, és két köhögés közepette mintha azt a szót bökte volna ki, hogy „Herondale.”
– Vagyis – szólt Magnus – szinte soha."
"– Szerintem máris elég erős vagy – mondta Magnus. – És elképesztő az önfegyelmed. Gondolj bele, milyen sikeresen elnyomod magadban az irántam érzett rajongásodat is."
Történet: Vicces, és ösztönösen arra ösztökél, hogy növekedjen a rajongásom Magnus iránt! :)
Fogalmazás: Változatlanul nagyon szeretem!
Borító: Mindkettő remekül sikerült, a színvilág és a rajta lévő tárgyak tökéletesek!
Kedvenc karakter: Magnus, Raphael
Ami megragadott: Ragnor és Raphael csipkelődése Magnushoz, valamint maga Magnus. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése