Oldalszám: 255
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Tóth István
Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és
Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A
nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára
legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője
a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével
Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban,
hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam,
aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is
sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé. Vajon a fiú is
neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent
megváltoztat?
El kellett töprengenem azon, hogy mit írjak a könyvről. A
történetet nagyon megszerettem, a karakterek viszont nyúzták az
idegeimet.
A piros pontot előre megadtam neki, mivel a nyárról szól. Belly
némileg hasonlít rám, mindkettőnk szíve nyáron kel életre, a télnek nem
igazán látjuk a pozitív oldalát. A sztorihoz hozzátartozik az is, hogy
én nyáron érzem szépnek és szabadabbnak magam. Télen ugyanis kiszárad a
bőröm, több rétegnyi kényelmetlen ruhával küszködhetek, de a nyárnak
hála búcsút intek ezeknek.
Ami elszomorított, az a könyv rövidsége. Nem tudom, ki hogy van
vele, csak nekem rítt le erről az, hogy olyan rövid, akár a nyár…? Hamar
kiolvastam, fogytak a fejezetek, pörgött a történet, és el is múlt a
nyár. Lehangoló volt, én sokkal tovább is elviseltem volna. Akkor talán a
karakterek is jobban kibontakozhatnának
A borítóra muszáj kitérnem; szörnyű lett! :D A fehér háttér és a cím
az egyetlen, ami jól sikerült. Tetszik, hogy a „pretty” szócskát
kulcsfontosságúként emelik ki, a modellek viszont… hát… szerintem senki
nem így képzeli el a szereplőket. Az egyik srácot kitakarja a napfény, a
másik meg mintha be lenne szívva. :D
A helyszínt eltalálta az írónő, pont nekem való! Belly aranyos lány,
rendkívül könnyeddé varázsolta az írásmódot, hogy az ő szemszögébe
nyertünk betekintést.
Stevent inkább el sem indítom a szimpátiaszavazáson. :D Nekem is van
egy bátyám, és akármilyen hangosan ordibálunk időnként egymással, nem
viselkedünk így, mint Steven Bellyvel. Sütött a sorokból, hogy Belly
kissé tehetetlennek érzi magát a lekezelő és félig-meddig gonosz bátyja
mellett.
Conrad menjen a francba! Nincs benne semmi szeretetreméltó! Duzzog,
elzárkózik és játssza a tökéletest, miközben az emberségről van mit
tanulnia. Egyedül az utolsó fejezetben csikartam ki magamból valami
együttérzést iránta, de az is inkább a sajnálat felé hajlott.
Jeremiah rendes, kedves srác, elismerem. Igyekeztem maximálisan
kedvelni, mégsem lett a kedvenc karakterem. Fogalmam sincs igazából,
hogy miért.
Cam, főhősnőnk új barátja, akivel az első komolyabb kapcsolatot élheti át, FELESLEGES! Jeremiah-t simán belökhették volna a helyére,
egyedül a Cam Cameron vicc tetszett vele kapcsolatban. Amúgy borzasztóan
unalmas gyerek.
Belly „legjobb barátnője” Taylor finoman fogalmazva egy ribizli! Én
biztos, hogy lapáttal dobnám ki az életemből. Kavarja a szart, a stílusa
negédes és hosszú ideig egyáltalán nem elviselhető.
Belly anyukája picit olyan, mint Fee a Tövismadarakból. Álarcot
hord, amelynek segítségével mindent eltűr, de valójában sok dolog
nyomasztja a lelkét.
Az egyetlen, akit teljes szívemből szerettem, ő Susannah! Példamutató, hogy milyen szeretettel ruházza fel a körülötte lévőket.
Nos, összegezve nagyon a szívemhez nőtt a történet, az írónő szépen
vezetett körbe minket, és ha Conrad vagy Jeremiah jobban a kegyeimbe
férkőznek a későbbiekben, a véleményem is rajongástól túlfűtöttebb lesz. :D
Történet: Elragadóan bájos.
Fogalmazás: Könnyed, légies.
Borító: Távol áll tőlem... és azt hiszem, a szereplőktől is.
Kedvenc karakter: Susannah, Belly
Ami megragadott: A kellemes hangulat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése