John Green - Csillagainkban a hiba

John Green - Csillagainkban a hiba
Oldalszám: 296
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Gabo
Fordította: Bihari György

A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

Én a filmet előbb láttam. Kevesen ültünk bent a moziban, és szerintem én voltam az egyetlen, aki annyira zokogott utána, hogy alig bírt kikóvályogni a vetítőteremből. Nem sokkal később megkaptam a könyvet. A fülszöveg egyáltalán nem túloz. Ez a történet ilyen. Valahol hallottam, hogy az átlagos tinédzserek ebben a korban halhatatlannak hiszik magukat, és ez tényleg igaz, velem is így van/lesz. Abszolúte nem foglalkozunk a halállal, csak élvezzük az életet, átevezünk a kisebb-nagyobb hullámvölgyeken, mert így a legjobb haladni a felnőttkor felé. Azonban vannak gyerekek, akik gyógyíthatatlan betegségbe esnek, és hiába hosszabbítják meg életüket a végeláthatatlan kórházi kezelések, gyógyszerek, tudatában vannak, hogy nemsokára meg fognak halni. És ezt a rémisztő tényt elfogadni, na ehhez könyörtelen erő kell.

Hazel és Augustus szerelme, önmaguk megértése, dacolásuk az elkerülhetetlennel szívfájdítóan, könnyfakasztóan löki be az olvasót a halálos beteg tinédzserek világába, és mi még csak kapálózni sem akarunk, kijutni sem akarunk innen, olyannyira letaglóz az a kelletlen őszinteség. 

Ott lebeg a sorok között a szülők szüntelen aggodalma a gyerekük iránt, hogy legszívesebben ketté szakadnának. Azt szeretnék, ha egy részük mindig vigyázhatna a gyerekükre, a másik pedig nyugodtan mehessen fürdeni.

Ott lebeg a fiatal lány szemszöge, akit lelkiismeret furdalás gyötör, amiért a szeretteinek nem szándékosan fájdalmat okoz. Megismerteti az olvasóval, milyen sérült egy beteg gyerek lelkivilágának egy része.

A karakterek, a gondolataik és a cselekedeteik hitelesek, belső tulajdonságaikból ítélve bivalyerősek. Vesznek egy lendületet, és lépnek még egyet, hiába fáj a tüdejük, hiába nem látnak semmit. Élnek, mert hiába rövidebb az életük, ők képesek együtt élni ezzel. 

A fő szálat, Hazel és Augustus szerelmét imádnivaló módon szövögeti a szerző. Sosem marad rejtve a humoros oldal, számtalan kacagtató pillanatot szerezhet az olvasó. Kettejük kapcsolata azért is vált ki belőlem rajongást, csodálatot, elismerést, mert van értelme, oka, konkrét háttértörténete, célja és mondanivalója. Nem szeretem az olyan könyveket, ahol sok az elcsépelt, felesleges dráma és nyavalygás, ahol csak ágyba vinni akarják a másikat, ugyanis annyira megvesznek egymás sötét vágyaiért. Csak akkor szeretem, ha van valami logikus magyarázat, hogy miért szerettek egymásba. Itt pedig van! Minden vidám, boldog, fájdalmas együtt töltött percüknek van értelme és mondanivalója!

Pár szó a filmről:

Már az előzetesnél belehabarodtam. A moziban a saját vehemens reakciómmal küszködve néztem. Sokszor vigyorogtam, sokszor elakadt a lélegzetem, a végén pedig sírtam. Hiába lett vége, napok múlva is körülötte jártak a gondolataim, olyannyira megérintett. 

Történet: Egy ember életéből temérdek dolog hiányzik. Jobb esetben nincs is tudatában, hogy hiányzik mellőle, ám általában az ellenkezője történik. Például, ha meghal egy számára szeretett illető. Vagy hiányzik neki egy jól működő tüdő.
És mégis a sok-sok hiánnyal együtt tudunk élni. Harcolnunk, akármennyire fáj is az a hiány. Vannak, akik segítenek, és általuk félig-meddig betöltődik a hiány miatt keletkezett űr némi időre.
Tudjátok, mi az, ami nem hiányzik? Az érzelmek. Tulajdonképpen a hiány is egy érzelem, amely megszüli a fájdalmat. A fájdalom, ha elmúlik, a boldogsághoz vezet. A boldogság pedig a szeretethez. És talán nem olyan hamar, de végül kezdődik elölről.
Habár az érzelmek nem tarthatnak örökké életben, késleltethetik a halált. Ha érzel, az okot ad arra, hogy minél tovább életben maradj. Tehát én hiszem, hogy érzelmek nélkül a világegyetem nagyon korán kihalna.
"- Oké, Hazel Grace?
– Oké."

Fogalmazás: Szókimondó, pezsgő, életteli.

Borító: Eredeti vagy filmes? Team Svájc vagyok!

Kedvenc karakter: Hazel, Augustus, Isaac, Peter Van Houten, Lidewij, Hazel szülei

Ami megragadott: Hmm. Az egész.