Oldalszám: 522
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Maxim
Fordította: Bozai Ágota
Weslynben most mindenki tudja Emma titkát, de Carol
már nem bánthatja. Vannak, akiket még mindig kísértenek annak az
éjszakának a borzalmai, és vannak, akik kénytelenek szembenézni döntésük
következményeivel. Emma csak most kezd visszatérni az igazi
hétköznapokba, és ebben segítségére van életének két legfontosabb
személye, szerelme, Evan és legjobb barátnője, Sara. A lány úgy dönt,
hogy itt az ideje, hogy anyjával is szorosabbra fűzze a viszonyát, ennek
előmozdítása érdekében hozzá költözik. De biztosan ez a legjobb döntés?
Képes lesz – e szembenézni mindazzal, amit múltja rejteget?
Iszonyatosan nehéz megfogalmazni az értékelésemet. Nehéz, ugyanis az
érzéseim összegubancolódnak, ha a történetre gondolok. Ha csak
lejátszódik előttem, mennyi minden történt, pihentetnem kellene az
agyamat. Aha, kellene…
Nekem tetszett az ötlet, hogy Emma az anyjához költözik, reméltem,
hogy helyrejön a kapcsolatuk, és esetleg egy szorosabbra fűződő
anya-lánya viszony is kerekedhet ebből. A helyzet iránti lelkesedésem az
új szereplő, Jonathan felbukkanásával fokozódott, noha az
ellenszenvemet nem sikerült csökkentenem Emma anyja, Rachel iránt.
Örömmel jelentem be, hogy ez a rész jobb volt… és eseménydúsabb.
Vannak negatívumok is, de nagyjából sikerült megfelelnie az
elvárásaimnak.
Emma karaktere számomra többet fejlődött. Érdekesnek hatott a
félelmeiről, rémálmairól és az anyjáról olvasni. Mondhatom, hogy büszke
vagyok a lányra. Felelősségteljes és még mindig nagyon erős. Meggyőzött
azzal, hogy mennyire acélkeményen elnyomta az őt kínzó csapásokat.
Evant sose tartottam életem szerelmének, mert tudtam, hogy itt
arrébb húzódik. Kedvelem a srácot, de ettől a „megtervezem, mikor
szeretkezünk” baromságtól hülyét kapok! Az őszinte szerelem, ami köztük
van, emiatt sajnos erőltetettebbnek tűnik. Pedig nem az! Rendkívül
édesek együtt, mégis…
Jonathan! Juj, de imádom már a nevét is! Ő Rachelnek a pasija, habár a korkülönbség elbizonytalanítja Emma anyját. Emmával barátságot kötnek, ami a kölcsönös szimpátián, az együttérzésen és a szereteten alapul. Az érzelmeik persze elmélyülnek, ezért is szokatlan páros, akikért lehet izgulni, ujjongani! Nos, rengeteg oldaláról
ismerhettük meg Jonathant! És én megőrülök a kedves, a törődő, a vicces, a
szenvedélyes, a védelmező, a „mindjárt kinyírlak!” oldalaiért! Pont rá
vágytam, ami azt illeti. :D Ő és Emma tökéletes barátság extrákkal
párost alkotnak, az összes közös jelenetük fantasztikus! Team Jonathan!
Remélem, a 3. részben még inkább jelen lesz!
Sara itt és most megmaradt semleges karakternek. Egy ideig
haragudtam rá, utána megértettem a problémáit, aztán ismét felvidított a
vidámságával. Emma szerencsés, hogy gazdagabb egy remek barátnővel!
Kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni Rachellel. Eleinte képtelen
voltam eldönteni, hogy utáljam vagy ne. Később sajnáltam. Azonban a vége
felé kibontakozott a legvisszataszítóbb énje, amit Emma helyében én se
toleráltam volna.
Huh. Határozottan tetszett, főleg Emma és Jonathan kapcsolata
színesítette a regényt. A fordítói munka hagy némi kivetnivalót maga
után (szóismétlések, elgépelések…), de valahogy sikerült a figyelmemnek
elsiklania előlük. Viszont melegen ajánlom, hogy erre legközelebb
figyeljenek! Kicsit mintha kapkodtak volna vele…
Durva függővéggel köszöntettek az utolsó oldalakon, tippem sincs, mi következik. Várom a 3. részt!
Történet: Súlyos érzelmi terheket okozhat!
Fogalmazás: Gördülékeny, szépen megírt jeleneteknek voltam részese, de a szóismétlések borzasztóan zavarnak. (Pl.: hebeg, felhördül, évődik)
Borító: A történet sokszor komor hangulatát árasztja, gyönyörű!
Kedvenc karakter: Emma, Jonathan
Ami megragadott: Az előbb említett két karakter személyisége, kapcsolata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése