Oldalszám: Ki melyik kiadást olvassa, és abban mennyi, az enyém 62 oldalas volt.
Eredeti megjelenés éve: "A dráma i. e. 442-ben íródott." Forrás: Wikipédia
Fordította: Mészöly Dezső
„Sorsdráma. Szörnyű, barbár mese. Véres és
szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak
fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan
katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A
sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és
tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az
emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál
megrendítőbb! A Szophoklész művészete” – írja Babits Mihály Az európai
irodalom történeté-ben.
Íme az első kötelező olvasmány kilencedik osztályban. Rövidebb véleményt írok róla, mivel egy ilyen tömör és régi könyvről csak irodalomórákon szokás hosszabb, kifejtősebb elemzésekbe bocsátkozni.
Első irodalomórán mindig az első kérdések között szerepelnek a kötelező olvasmányok, és ami rögtön lerí a diákok arcáról: "csak ne legyen hosszú, csak ne legyen hosszú!" Nos, ha olyan történetet "szeretnének" kötelezőnek, amit gyorsan el lehet olvasni, az Antigoné telitalálat! A második nagy gond viszont a nyelvezetnél adódik, hiszen ha nehéz a szöveg, a mű megértését ki is radírozhatjuk, meg persze hamar érvénybe lép az "annyira unom, hogy hagyom a francba" helyzet.
Itt az én szerény véleményem, ami szerintem lényegre törő jellemzést ad a történetről:
Ha nem lett volna kötelező olvasmány, akkor is sort kerítettem volna rá valamikor. Egy ilyen mű elemzése nyilván nem az én feladatom, úgyhogy nem is fogok hosszas mondatokat írni.
DE!
Néhány személyes gondolat a könyvről:
– Tetszett (nagyon)
– Antigoné szimpatikus karakter
– A tragédia kialakulása és a csattanó a végén egyaránt ütős és tanulságos.
– Kicsit mérges voltam, amiért nem lett happy end, de annyira meglepett a lezárás, hogy később elégedettség érzése töltött el.
– A nyelvezet (Mészöly Dezső zseniális fordításának hála) érthető és még élvezhető is!
Történet: Tragédia jóvoltából komolyságra számíthatunk, ami ennek ellenére érdekfeszítő.
Fogalmazás: Könnyen lehet haladni a szöveggel, dicséret és köszönet érte Mészöly Dezsőnek!
Borító: Anno a Légy jó mindhalálig-nak is hasonló volt a borítója. Nem túl szemrevaló.
Kedvenc karakter: Antigoné
Ami megragadott: Izgalmas, szerethető kötelező olvasmány volt, köszönöm!
Íme az első kötelező olvasmány kilencedik osztályban. Rövidebb véleményt írok róla, mivel egy ilyen tömör és régi könyvről csak irodalomórákon szokás hosszabb, kifejtősebb elemzésekbe bocsátkozni.
Első irodalomórán mindig az első kérdések között szerepelnek a kötelező olvasmányok, és ami rögtön lerí a diákok arcáról: "csak ne legyen hosszú, csak ne legyen hosszú!" Nos, ha olyan történetet "szeretnének" kötelezőnek, amit gyorsan el lehet olvasni, az Antigoné telitalálat! A második nagy gond viszont a nyelvezetnél adódik, hiszen ha nehéz a szöveg, a mű megértését ki is radírozhatjuk, meg persze hamar érvénybe lép az "annyira unom, hogy hagyom a francba" helyzet.
Itt az én szerény véleményem, ami szerintem lényegre törő jellemzést ad a történetről:
Ha nem lett volna kötelező olvasmány, akkor is sort kerítettem volna rá valamikor. Egy ilyen mű elemzése nyilván nem az én feladatom, úgyhogy nem is fogok hosszas mondatokat írni.
DE!
Néhány személyes gondolat a könyvről:
– Tetszett (nagyon)
– Antigoné szimpatikus karakter
– A tragédia kialakulása és a csattanó a végén egyaránt ütős és tanulságos.
– Kicsit mérges voltam, amiért nem lett happy end, de annyira meglepett a lezárás, hogy később elégedettség érzése töltött el.
– A nyelvezet (Mészöly Dezső zseniális fordításának hála) érthető és még élvezhető is!
Történet: Tragédia jóvoltából komolyságra számíthatunk, ami ennek ellenére érdekfeszítő.
Fogalmazás: Könnyen lehet haladni a szöveggel, dicséret és köszönet érte Mészöly Dezsőnek!
Borító: Anno a Légy jó mindhalálig-nak is hasonló volt a borítója. Nem túl szemrevaló.
Kedvenc karakter: Antigoné
Ami megragadott: Izgalmas, szerethető kötelező olvasmány volt, köszönöm!
Részlet az Antigoné napút elemzésből:
VálaszTörlésA dráma Napút elemzése előtt célszerű beazonosítani a szereplők bolygó tulajdonságait. Ez a szereplők többségénél szinte adja magát.
Az ŐR-Mars, (mint a háború istene)
a HÍRNÖK, valamint a MÁSODIK HÍRNÖK-Merkúr ( mint az istenek hírnöke).
ANTIGONÉ- Vénusz, (mint a szerelem, szeretet istennője) a "Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak" mondata pontosan meg is fogalmazza ezt.
KREÓN –Szaturnusz, a rideg döntéshozó,
ISZMÉNÉ-Hold a fénytelen karakter ki hatalmasat változik pillanatok alatt a drámában. Feltűnő, hogy Kreón mennyivel ellenségesen viselkedik Iszménével szemben, mintha valójában őt akarná mindenért büntetni, nem is Antigonét. Az elemzések döntő többsége ezt a nagyon is feltűnő konfliktust meg sem említi, mintha nem is létezne ez a rejtett feszültség kettejük között. Ez nem meglepő, hiszen ez csak a NAPÚT ismeretében válik rögtön érthetővé. Ehhez viszont a zodiákus rendszerben kell látnunk a drámát.
Mielőtt folytatnánk a szereplők bolygó tulajdonságainak beazonosítását, fontos egy csillagászati, asztrológiai tényt megemlíteni. A 365 napos, kisévi rendszerben a fényben leggazdagabb időszak a RÁK időszaka. Tőle pont 6 hónapi távolságra (a zodiákus körábrán vele szemben) van a fénnyel teli időszak minimuma, a BAK időszak. Ez a december-január időszaka, az év legsötétebb hónapja, mely mind a léleknek, mind a természetnek egy nehéz időszak. Ez a karácsonyt megelőző éjszakák sajátossága. Jézus születésével jelképesen a fény is újjászületik, december 24-től kezdve érezhetően elindul a nappali fény hosszabbodása. A természet egyetlen lehetősége a túlélésre, hogy ebben a fényhiányos BAK időszakban a fénnyel teli RÁK időszakból csoportosít át energiát. Baknak el kell venni ezt a többlet energiát, amit a Ráknak oda is kell adnia. Ez az egyetlen esélye a természetnek a feltámadásra. Ha mindez nem történik meg, akkor nincs esélye a természetnek az új életre. Ezért kell elvennie a Baknak a Rák időszakból energiát (akár életet is) és a Ráknak ezért is kell önzetlenül átadnia mindezt a Baknak (mégha önmagát is kell feláldoznia).
A Bak jegyben Szaturnusz karakterű Kreón van otthon, míg a vele szemben lévő, fénnyel teli Rák jegyben viszont a Hold karakterű Iszméné található otthon. Ez határozza meg Kreón és Iszméné kapcsolatát. Ezért kell a BAK tulajdonságú Kreónnak megöletnie a RÁK tulajdonságú Iszménét, hogy a többletenergiájából táplálkozhasson. És Iszménének ezét kell kérdés nélkül feláldoznia önmagát az ellenségének.
'"KREÓN
Hugával együtt, mert én ezt is vádolom, A temetés tervéről biztosan tudott.
(Iszménéhez) Szólj hát, ki mint kígyó csúsztál házamba be,
S titkon szívtad vérem, s nem vettem észre sem,
Hogy trónom két megrontóját táplálom én, Szólj hát, a temetésen részt vettél te is…?
De nemcsak Kreón támadja Iszménét. Antigoné is vádolja a testvérét, mely vád megint csak a Napút szerkesztési elv ismeretében érthető meg:
“Kérdezd Kreónt, adtál szavára eddig is”
Hogy lehet ez? Kreón nem is titkolva gyűlöli Iszménét, mégis Ő ad Kreón szavára. De miért? Mivel mindketten 28-as rendszerben léteznek. Míg a Hold 28 nap alatt ér körbe az égi pályáján, addig a Szaturnusznál ez 28 évet vesz igénybe. Hasonlóak, hiszen mindkettő a 28-as rendszerben létezik, valamint mindkettő az emberi szemmel szabadon látható univerzum határőre: a Hold a belső, Szaturnusz a külső határé.
http://www.naput.hupont.hu/9