A Nagy Shakespeare Projekt - Szentivánéji álom

A Szentivánéji álom volt a második mű, amit Shakespeare-től olvastam, és ezért természetesen különleges helyet foglal el a szívemben. Mindaddig nekem a Rómeó és Júlia jelentett mindent, viszont már szívesen eveztem volna új vizekre Shakespeare-rel kapcsolatban. Azért esett erre a választásom, mert kíváncsisággal töltött el Shakespeare ízig-vérig humoros oldala. A Rómeó és Júliában hiába akadnak kacagtató monológok, az egésznek van valami keserédes, melankolikus hangulata. Na, azt hittem, a Szentivánéji álom tökéletes ellentéte, számtalan izgalmas helyzetkomikummal és szórakoztató eseményekkel. Később azonban rá kellett döbbennem, hogy a kettő között igenis vannak lényegesebb hasonlóságok. Mindkét történet a be nem teljesülhető szerelmen alapszik, ami felveszi a harcot a társadalmi/családi elvárásokkal. Ahogy Rómeó és Júlia ellenállnak a családjaik akaratának, a Szentivánéji álomban Lysander és Hermia ugyanezt teszik.... csakhogy teljesen más sül ki belőle. :) A Rómeó és Júlia olvasása során felfigyelhetünk az események véletlen és sorsszerű alakulására, de emellett egy realisztikusabb szerelmi történetről van szó. A Szentivánéji álom cseppet sem realisztikus, minden felbolydul és összegubancolódik némi tündércsíny és varázslat közreműködésével. A történet csupa bűbáj, tündérmese, álomittas kaland.

William Shakespeare egyik legismertebb, színházakban ma is legjátszottabb darabjának számít. Magyarra Arany János fordította le. Mint számos Shakespeare mű, a Szentivánéji álom szintén megőrizte aktualitását. A cselekményt átszövő mókás fantasy elemek és a szertelen humor lehetővé teszik, hogy a közönség kikapcsolódjon, elszórakozzon rajta. Felemelő érzés olvasni, hiszen egy lenyűgöző tündérvilágba kalauzol el, de érdemes megtekinteni színházban is, hogy gyönyörködhessünk a színtársulat által berendezett látványvilágban. 

A mű címe már eleve remek, a Szentiván-éj maga szorosan hozzátartozik a történethez. Azt mondják, a nyári napfordulón, az év legrövidebb éjszakáján bármi megtörténhet, felszabadul egyfajta mágikus erő, amely akár az ember leghőbb kívánságait is teljesítheti.

Tagadhatatlan, hogy Shakespeare álmodott egy álmot, ami a legalapvetőbb állítások szerint egyetlen nászéjszakát foglal össze. 

Az ötfelvonásos vígjáték eleinte kissé hétköznapian, egyszerűen indul: Athénban egy menyegzőre és egy színdarabra készülnek. A felnőttek után hamarosan megismerkedünk a szerelmes "gyerekekkel", (Hermia, Heléna, Lysander, Demetrius) akiket nagyon is érint a közelgő káosz. Az sem piskóta, hogy a négy fiatal alapból egy szerelmi négyszög kellős közepébe csöppen (Hermia és Lysander szerelmesek, ám Hermiát Demetriushoz akarják feleségül adni, akibe viszont Heléna szerelmes), de nemsokára a tündérek (Titánia, Oberon, Puck) is megjelennek, hogy fokozzák a zűrzavart. 

Mivel Hermia és Lysander együtt elszöknek, megkérdőjelezhető, hogy valójában nem miattuk vette-e kezdetét a felfordulás. Ők gurították ezt útjára, de az igazi, ennél sokkal durvább bombát egyértelműen az athéni erdőben tartózkodó tündérek robbantották. Ahogy más olvasmányoknál, a tündérek itt is csintalan, bajkeverő lények, akik ártatlanságot mímelve megleckéztetik egymást.

Oberon, a Tündérkirály társa, Puck vagy más néven Robin pajtás, Oberon kérésére varázslattal kísérletezik, először csak Oberon tündérkirálynőjén, Titánián. A varázslat később végigsöpör a történet elején említett négy fiatalon is, akik végül mind az erdő vándorai/áldozatai lesznek.

Az óriási kavarodás forgatagában hihetetlenül groteszk szerelmi civódásoknak lehetünk tanúi. Leírhatatlanul elfajulnak a dolgok (higgyétek el, ezt muszáj elolvasni :D), de komédiához méltóan egy boldog, örömteli befejezés vár ránk.

A történet konfliktusos elemeket is tartalmaz, mégis az álom-rémálom annyira viccesen, bohókásan elevenedik meg, hogy nem kell véresen komoly gondokkal megküzdeni. Bár a káosz tényleg hatalmas és időnként javíthatatlannak mutatkozik, a mi tündérkéink ha nehezen is, de kibogozzák az egymásba gabalyodó szálakat. :)

Extrák:

Az 1999-es film rendezője, Michael Hoffman új köntösbe csomagolta a történetet, viszont olyan módon, hogy az megmaradjon a mi szeretett, imádnivaló komédiánknak. Csak pár változtatáson ment keresztül, a rendező átültette a művet a 19. század végi Toscanába, valamint a könyvbéli Zuboly karakterét átnevezte Tompor Miklós takácsra. (Zuboly ugyan nem ismeri Hermiáékat, velük együtt keveredik a tündérek "csapdájába".)
Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert azon belül, hogy a film párbeszédei nem hanyagolták Shakespeare sorait, eszméletlen humoros alkotás, szinte az egészet végigröhögtem. A szereplők és a színészek egytől egyig szimpatikusak, személyes kedvenceim Puck, Heléna és Tompor Miklós voltak. :)
Ha valaki talán nem olvasta volna még a Szentivánéji álmot, bátran kijelentem, hogy a filmet anélkül is nyugodtan megnézheti. Nem fog csalódást okozni, méltó feldolgozása az eredeti műnek!

A Budapesti Operettszínház 2008-ban mutatta be a Szentivánéji álom worldmusicalt a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Zeneszerzője Szakcsi Lakatos Béla, szövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője pedig Kerényi Miklós Gábor. Titánia és Oberon szerepében Janza Kata és Szabó P. Szilveszter brillíroznak (a képen is ők láthatóak), ráadásul még sok más rendkívül kedvelt musicalszínész megfordult az előadásban. Az Operettszínház és musicalek rajongóinak bizonyára ismerősek ezek a nevek. Jelenleg nincs repertoáron, de idén augusztusban Baján, a Szentháromság téren ismét megrendezésre kerül Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjével. Nagyon szerencsésnek érzem magam (a jegyeink is a 3. sor közepére szólnak :-)), hiszen eddig az előző évek produkcióin mind ott voltam (Miss Saigon, Rómeó és Júlia, Elisabeth), és most két(!) újabb káprázatos színházi élménnyel köszöntenek. A szülővárosomnak külön nagy megtiszteltetés és öröm, hogy az Operettszínház ránk is gondol.
További Szentivánéji álom színházi előadások után a Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház oldalain lehet nézelődni.

Julie Kagawa népszerű Vastündérek sorozatában csakugyan megfordulnak a mű szereplői, Puck, Oberon és Titánia. Nem kötődik szorosan az eredeti történethez, itt is adott egy tündérföld, amelynek királya és királynője Titánia és Oberon, de ők mindössze mellékszereplők. A sorozat főszereplője Meghan Chase, aki éli a tinédzserek megszokott életét. Ám hamarosan arra kényszerül, hogy legjobb barátja, Robin, avagy Puck segítségével fejest ugorjon a tündérek mesebeli, de veszélyes világába. A blogomon az első két részről található kritika, ha valakit érdekel, átböngészheti.
Katt a két címre:
Vaskirály
Vashercegnő

Végezetül csak annyit írnék: köszönöm Kírarozinak a lehetőséget, hogy részt vehettem A Nagy Shakespeare Projektben. :) Érdemes követni a többi blogger bejegyzéseit, az angol drámaíró híres vagy kevésbé híres művei egyaránt felbukkannak a résztvevők blogjain.
Rómeó és Júlia, A makrancos hölgy, A velencei kalmár, Téli rege, Szonettek, Julius Caesar, Coriolanus, Ahogy tetszik, Minden jó, ha vége jó, Sok hűhó a semmiért, Hamlet, V. Henrik, Szeget szeggel, Vízkereszt, vagy amit akartok, Lear király, Athéni Timon, Tévedések vígjátéka, Antonius és Cleopatra, Lóvátett lovagok, Othello, Titus Andronicus, A vihar

Puck: 

Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képeket.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fullánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó'tszakát. –
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavitja magát.